Az állatok világnapja- Április 24.

Április 24-e a laboratóriumi állatok világnapja. Soha még ennyi rendezvénnyel nem emlékeztek meg a kísérleti állatokról, akik életüket áldozták és áldozzák a mai napig értünk, mint idén. Magyarország persze most is kimaradt a jóból...

Amerika 6 államában néma tüntetést szerveztek az állatvédők. Természetesen a hírhedt Huntingdon Research Center két épületegyüttese elé is százával csődültek a tiltakozók. A világ leghírhedtebb mészároslaboratóriumában ugyanis kb. 500 állat veszti életét naponta - sokuk több hónapos, vagy akár éves szenvedés után hal fájdalmas halált.

Ohio 12 általános iskolájában délben 3 perces néma csenddel emlékeztek meg a kísérleti állatokról, és több általános illetve középiskolában egész kis állatvédelmi fesztivált szerveztek a pedagógusok.

Európa sem maradt ki a jóból; az állatvédők itt félmillió aláírás összegyűjtésébe kezdtek az EU borzalmas, új kísérleti programja ellen, melynek keretében több, mint 30 ezer vegyianyagot akarnak majd letesztelni állatokon.

Ezek közül a legtöbb olyan, mely normális esetben nem jut egy ember szervezetébe: festékek, lakkok, kenőolajak, rozsdásodásgátlók... A kísérleti program azt jelenti, hogy ezeket kb. egymillió kapálózó, nyüszítő állattal fogják lenyeletni; egyes esetekben "csak" a szemükbe csepegtetik a maró vegyszereket, lehántott csupasz húsukra-bőrükre kenik azokat, vagy napokra-hetekre egyszerűen belelógatják az állatokat a vegyszerekbe, mivel azok a végbél nyálkahártyáján át könnyen felszívódnak.

A legnagyobb figyelemfelkeltésre ezúttal Új-Zélandon került sor, ahol állatvédő aktivisták közleményt küldtek a hírügynökségeknek, mely szerint több tucat sampont töltöttek meg maró ammóniával és hidrogén-peroxiddal, majd ezeket az ország 13 szupermarketében a polcokra csempészték.

Természetesen az Animal Liberation Front nevű földalatti szervezet keze van a dologban, és a célpont ki is lehetne más, mint a legnagyobb szálka az állatvédők szemében: a Procter&Gamble multicég. A Head & Shoulders, Pantene Pro-V és a Vidal Sassoon Wash & Go samponok kereslete feltehetően igencsak csökkenni fog a szigetországban, hiszen ott már jól tudják: az ALF nem viccel.

A Procter&Gamble ausztráliai részlegvezetője bejelentette, hogy együttműködnek a rendőrséggel a "bűntett" felderítésében, melynek célja szerinte egyértelműen a figyelemfelhívás és a vásárlók elriasztása. Korábban is volt már példa hasonló akcióra; akkor a rendőrség hipóra bukkant a samponosflakonban.

Arra a kérdésre, hogy vajon próbáltak-e közös nevezőre jutni az állatvédőkkel, a szóvivő azt válaszolta, hogy meg sem próbálják. Szerinte "soha nem győzzük meg őket, mert nekik is megvannak a saját nézeteik és nekünk is."

A New Zealand Anti-Vivisection Society (Új-Zélandi Élveboncolás Elleni Társaság) elnöke kijelentette: nincs tudomása arról, kik rejtőznek az ALF-akció mögött, hiszen a szervezet nevét sok csoport használja, akik az állatokért kűzdenek szerte a világon. Phil Clayton mindazonáltal kijelentette: támogatják a törvénytelen utat járó aktivistákat.

Az ALF közleménye szerint a vilánapi akciót a 18 évre gyújtogatásért elítélt ALF-aktivista, Barry Horne emlékének ajánlották, aki tavaly novemberben hunyt el éhségsztrájk közben.

Az állatkísérletek feleslegesek, pontatlanok és veszélyesek. Számos tragédia történt már állatkísérletek során biztonságosnak ítélt szerek emberi felhasználásánál. Egyes szerek, melyek az állatokra veszélyesek (pl. aszpirin) ugyanis teljesen veszélytelenek az emberre és ez fordítva is igaz (pl. Contergan-tragédia).

A toxicitási teszteket ma már hatékonyan és fájdalomokozás nélkül el tudják végezni élő emberi sejttenyészeten, ami sokkal megbízhatóbb, pontosabb eredményt ad, mintha azt nyúl szemén, kutya vagináján, vagy aranyhörcsög végbelén tesztelnék. A kegyetlenség tehát olcsó, ám szükségtelen és etikátlan.
Forrás: zoldmagazin.com

 A Föld Világnapja : Április 22

A Föld a Naprendszer harmadik bolygója, mely az előttünk jelenleg ismert világban egyedülálló, hiszen páratlanul sokoldalú élet virul rajta. A földi élet körülbelül négymilliárd évvel ezelőtt jött létre, s az évmilliók során hihetetlenül bonyolult rendszerré fejlődött. Az élőlények kölcsönhatása egyensúlyi állapotot hozott létre, mely mindaddig zavartalanul fennállt, amíg az emberi civilizáció be nem avatkozott a természet rendjébe.

Ma már mindenki a saját bőrén tapasztalhatja, hogy Földünk komoly környezeti problémákkal küzd. Ennek elsődleges oka a legtöbb kutató szerint az emberiség demográfiai robbanása, melynek következtében fajunknak egyre több élőhelyre, termőterületre, táplálékra van szüksége. Különösen Ázsiában és Afrikában nő szinte hatványozottan a népesség. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ezeken a területeken nem folyik hatékony mezőgazdaság, így a primitív növénytermesztés és állattenyésztés Földünk tüdejét, az esőerdőket veszélyezteti. Mind kevesebb az összefüggő esőerdő. Ez pedig nem csupán az oxigénellátásra jelent veszélyt, hanem megváltoztathatja az időjárást is. Az ember mértéktelen terjeszkedése állat és növényfajok százait pusztítja el nap mint nap és egyre nagyobb veszélybe kerül a föld, a víz, a levegő és az élőlények egyedülálló egyensúlya, mely csak ezen a bolygón van jelen.

A Föld Napjának alapgondolata 1970. április 22-én fogalmazódott meg, az Egyesült Államokban élő egyetemi hallgató Denis Hayes ötlete nyomán. Még abban az esztendőben 25 millió amerikai állt a mozgalom mögé, ma pedig már világszerte több százmillióra tehető azoknak a száma, akik megünneplik ezt a jeles napot. Magyarországon először 1989-ben került sor a Föld Napjának megrendezésére.